2010. Január 17.

Vége.
Vége a vizsgaidőszaknak. Túléltük. Lezártuk egy nagy bulival, amit kevésbé éltünk túl. Mondhatni, hogy vállalhatatlan volt. Nem akarok róla beszélni.

Vége egy barátságnak is úgy érzem. Legalábbis számomra. Bocs, de meguntam, hogy arra jó vagyok, hogy megírjam a csajozós leveleidet. Hogy kritizáljam a nőket, akiket mutatsz. Hogy csajozós ruhát vegyünk együtt neked. De mikor nekem szükségem lenne egy barátra, hogy elmondhassam mi a bánatom, vagy az örömöm le se szarod. Meguntam ezt a dolgot. Hova tűnt az, amikor minden nap beszéltünk, akármiről? Beültünk csak meginni valamit, és nevettünk? De tudod mit, nem is akarom már. Elveszett. De nem is akarom már megtalálni.

Vége egy korszakomnak. Most már tudom mit akarok, és meg is fogom valósítani. Adjatok pár hónapot, és itt sem vagyok. ;)