2009. Szeptember 29.

Most elgondolkozok.

Tudjátok, amikor a szomszédban meghal, egy 17 éves lány, agyvérzésben, (mint ma délután) akkor elgondolkozok az életemen. 17 éves. Volt. Baszki. Agyvérzésben halt meg. 17 évesen... Örülök, hogy 19 évesen "még" élek. Nagyon ijesztő a gondolat, hogy 17 éves volt. Fiatalabb nálam, nálunk...
Ilyenkor elgondolkozok azon, hogy vajon én hol tartok? Hova tartok? Mi lesz velem x év múlva? És mi van, ha egy nap, hopp velem történik ilyen? Vajon úgy "mennék el", hogy mindent "megtettem" amit akartam? BIZTOS HOGY NEM.
RIP Kata.

2009. Szeptember 28.

Szeretnék még aludni. Csak egy pár órát.
De jó kislány leszek, bedobok egy kávét, és irány az egyetem.

2009. Szeptember 26.

Ma megsütöttem életem első almás pitéjét. :)
És finom lett.
Büszke vagyok magamra. Ti is legyetek rám büszkék. :D

És akkor induljon a ma este. ;)

2009. szeptmber 12.

Túl az első héten.

Eddig tetszik. Nagyon fasza. Az órarendem sem vészes. Pénteken órám sincs. Vettem fel edzéseket is. Röplabdázni, és teniszezni is fogok. Egyelőre nem tűnik vészesnek, egész vállalható. :)
Bulikból kijut nekünk bőven. Szenes partik, albérletes házibulik, és a hamisítatlan koleszos terasz partik.
Csoporttársak baromi jó fejek. Gólyatáborban már nagyon sok mindenkivel összehaverkodtunk. Akikkel nem, azokkal mostanában. A szenes, az alkohol, az órák összehozzák az embereket. Mondhatom azt hiszem, hogy mindenkivel jóba lettem. (tisztelet a kivételnek.)
Amúgy meg azt hiszem jól vagyok. Igen. Talán. De erről majd holnap. Vagy máskor.
Most csak az egyetemről akartam pár szót. :)

2009. szeptember 1.

Tök mindegy hol vagy, Bécsben vagy tengerparton, szőke vagy, vagy barna a szerelem ugyanaz.