2009. Szeptember 29.

Most elgondolkozok.

Tudjátok, amikor a szomszédban meghal, egy 17 éves lány, agyvérzésben, (mint ma délután) akkor elgondolkozok az életemen. 17 éves. Volt. Baszki. Agyvérzésben halt meg. 17 évesen... Örülök, hogy 19 évesen "még" élek. Nagyon ijesztő a gondolat, hogy 17 éves volt. Fiatalabb nálam, nálunk...
Ilyenkor elgondolkozok azon, hogy vajon én hol tartok? Hova tartok? Mi lesz velem x év múlva? És mi van, ha egy nap, hopp velem történik ilyen? Vajon úgy "mennék el", hogy mindent "megtettem" amit akartam? BIZTOS HOGY NEM.
RIP Kata.

3 megjegyzés:

Kinga írta...

Igen, ez nagyon szomorú. :(
Nálunk, ahol lakom még tavasszal egy 26 éves srác halt meg szintén agyvérzésben egy buliban, amikor a haverjai elcsalták, hogy ne folyton a vizsgájára készüljön... :(
R.I.P.

Mollie írta...

Nekem minden nap eszembe jut, hogy milyen jó, hogy még élek. Sokan hülyének tartanak, amikor azt mondom,amikor megkérdezik, hogy pl. 2 hét múlva elmegyek-e velük ide vagy oda, én meg azt mondom: "Hátha még élek akkor..." Lehet morbid, de az ilyen esetek mindig rádöbbentenek, milyen illékony is minden, ami van...


R.I.P.

penészgomba írta...

Ez tényleg sajnálatos és kérdezd Istent miért tette ezt!!!!!!!